Egykori és mai viszonyok 

A magyarok Szlovákia legnagyobb nemzeti kisebbségét alkotják. A 2021-es népszámlálás szerint a lakosság 7,75%-a vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Körülbelül 430 szlovákiai településen alkotnak abszolút többséget a magyarok.

Több mint kétszáz magyar tanítási nyelvű alapiskola működik Szlovákiában, az intézmények többsége a déli járásokban található.

A mai Szlovákia területén a legmagasabb valaha mért magyar népesség az 1910-es népszámlálás szerint közel 886 ezer fő volt, ami a lakosság 30,2%-át jelentette. A 2021-es népszámlálásban már 422 065 fő vallotta magát magyar nemzetiségűnek, ami 7,75%-os arányt jelentett.

1910 → 2021

• 1910 - 886 000 fő - 30,2%

• 1921 - 650 597 fő - 21,7%

• 1991 - 567 296 fő - 10,8%

• 2021 - 422 065 fő - 7,75%
   

• Létszámváltozás: −464 000 fő

• Arányváltozás: 30,2% → 7,75%

• Csökkenés: − 52% létszámban

• Arányvesztés: −22,5 százalékpont

A legnagyobb magyar városok – 1910 és 2021-ben a mai Szlovákia területén:

      1910

• Pozsony - 31 800 fő- 40,5%

• Kassa - 31 200 fő- 75,4%

• Nagyszombat - 9 100 fő - 31,6%

• Eperjes - 7 900 fő- 48,1%
  
  2021

• Komárom - 17 696 fő - 53,7%

• Dunaszerdahely - 16 577 fő - 71,9%

• Pozsony - 11 167 fő - 2,35%

• Gúta - 7 839 fő - 74,1%

• Párkány - kb. 6 500 fő - 64,4%

Érdekesség: 1910-ben Pozsonyban élt a legtöbb magyar a mai Szlovákia területén.​

Magyar nyelven tanuló diákok száma – akkor és most

• 1991/1992 - 47 882 fő 

• 1996/1997 - 44 555 fő 

• 1998/1999 - 43 522 fő 

• 1999/2000 - 45 092 fő 

• 2023/2024 - 29 433 fő 

Összehasonlítás:

• 1991/1992 - 47 882 fő

• 2023/2024 - 29 433 fő

• Változás: −18 449 fő (−38,5%)

Mintha minden harmadik magyar diák eltűnt volna, erős asszimilációs hatás érezhető a magyar nyelvű oktatásban is.

​

​