top of page

Felvidéki információk 

Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt. Ma Szlovákia területének szinonimájaként használatos - egyrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, amikor a mai Szlovákia területe a Magyar Királyság szerves részét képezte.

Egykori felvidéki koronázóváros, Pozsony látképe 1638-ban

kép: wiki, (Matthäus Merian)

Merian_-_View_of_Pozsony.jpeg

Felvidéki magyar nemzetiség által lakott területek Szlovákiában

kép: wiki

Hungarians_in_Slovakia_2.jpg

Ethnográfiai térkép az 1880-as évi népszámlálás adatai alapján. 

kép: wiki

676px-Carte_ethnographique_des_pays_de_la_couronne_hongroise,_d'après_les_résultats_du_dén

A név egykori és mai használata 

A Felvidék nevet a régebbi korokban a maitól eltérő jelentésben használták. Eszerint három korábbi korszak különböztethető meg, a 19. század előtti, a 19. századi és a 20. századi értelmezés.

A 19. század előtt Felvidék alatt csak a Magyar Királyság szláv (szlovák és ruszin) lakosságú északi vidékeit, az úgynevezett „tótsági vidékeket” értették. Más országokhoz hasonlóan a hegyvidéket, elsősorban mai Szlovákia és Kárpátalja területén lévő Bereg vármegye és Felvidéki járást jelölte.

 

19. századi értelmezés

A 19. században a Felvidék fogalmát kiterjesztették Magyarország egész északi hegyvidéki területére, amit korábban a Felső-Magyarországvagy Felföld elnevezéssel jelöltek. Ez a régió a mai Nyugat-Szlovákia területéből csak a Pozsony-Nyitra vonaltól északra eső vidékeket foglalta magában. Kelet felé ugyanakkor a mai Magyarország egyes északi területei (Miskolc és Salgótarján környéke), valamint a mai Kárpátalja hegyvidéki része is hozzá tartoztak, sőt még Máramaros területét is beleértették.

 

20. századi értelmezés

Az 1920-as trianoni békeszerződés után a volt Magyar Királyságtól Csehszlovákiához került területek egészét kezdték politikai értelemben Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját („Kelet-Felvidék”). Így a II. világháború előtt a Csehszlovákiától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Szlovákia és Kárpátalja) „az anyaországhoz visszatért felvidéki területnek” nevezték.

Ezzel párhuzamosan a földrajzi szóhasználatban megszületett az „Északnyugati Felvidék”, „Északkeleti Felvidék” és „Délkeleti Felvidék” fogalma is: az első a mai Szlovákia hegyvidéki területét, a második nagyjából a mai Kárpátalja hegyvidéki területét és a mai romániai Máramarost jelentette, az utóbbi pedig egyszerűen a történelmi Erdély szinonimája volt.

 

Mai értelmezés

Ma a „Felvidék” jelentése már csak Szlovákia területére korlátozódik. A területet magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban ezzel a névvel szokás jelölni, tehát egyrészt az 1918előtti magyar történelem kapcsán, másrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában. Így a Felvidék és a Szlovákia szinonimáknak tekinthetők, és a témától függ, hogy melyiket használjuk. Újabban viszont a szlovákiai magyarok „Felvidék” alatt eleve a szlovákiai magyar nyelvterületet értik.

 

forrás: szabad enciklopédia

bottom of page