top of page
  • Writer's picturekozvelemeny.sk

Csíksomlyói búcsú - a magyarság nagy találkozása

Több százezer magyar zarándokolt el idén is Pünkösd idején, május 17. és 20. között az Erdélyben

található Csíksomlyóra. Ki vonattal vagy autóval, lóháton, de volt aki gyalog vágott neki a hosszú útnak, hogy ott lehessen a Szűzanya tiszteletére tartott programokon.


Elképesztő tömeg, mintegy 300 ezer magyar zarándok gyűlt össze most is, hogy egyszerre énekelje a magyar és a székely himnuszt. Minden évben más jelmondattal illetik, ez évben az “Újuljatok meg!” mottóval szervezték meg a nagy búcsút.


Az ide zarándokló magyarok gyónáson, napi többszöri istentiszteleten, közös imádkozáson, éjszakai virrasztáson, majd körmeneten és a Hármashalom oltárnál szentmisén vehettek részt. Ez a hagyományőrző rendezvény több évszázados múltra tekint vissza és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. A világ minden tájáról idelátogató magyarok örömben, bánatban, gyászban és reményben kérik a Szűzanya oltalmát és segítő erejét az életük nehézségeinek legyőzéséhez.


Mi is a története a csíksomlyói búcsúnak?

1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő templom javára adakozóknak búcsút

engedélyezett. A későbbi búcsújárás kezdete a templomban található csodatevő

szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki

székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján győzelmet arathassanak a protestáns

hitet erőltető János Zsigmond seregei felett. Somlyó a pogány korban szertartások

helye volt, erre utalnak a Nagy-Somlyóról behozott faragott kövek, amelyek a helyi templom

előterében láthatók.


A csíksomlyói búcsú erősen összefonódott a Mária-kultusszal, amely fő eleme a Mária-kegyszobor. A XVI. század elején készült székely leányarcú Mária-szobor Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje, Európa legnagyobb fából készült gótikus Mária-szobraként tartják számon, magassága a koronát is beleszámítva 2 méter és 27 centiméter. A Máriát "Napba öltözött asszonyként", karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször újrafestették, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. Az egyház 1798-ban nyilvánította csodatévőnek a szobrot, a székelység már évszázadok óta hitt a Mária-szobor közbenjáró, segítő erejében.


Az összmagyarság jelképé vált eseményre azonban mára már vallási hovatartozásra való tekintet nélkül is látogatnak el megannyian. A képeket nézve egészen megható a magyarság és az összetartozás ilyen mértékű kinyilvánítása. Egyetlen percre sem szabadna elfelejtenünk, honnan jöttünk és kik vagyunk, hová tartozunk. Hogy büszkén és méltón adhassuk tovább gyökereinkből nevelkedő következő generációknak az ünneplőbe öltöztetett történelmünk. Felvidéki magyarként nincs sok másunk, ez az egyik legnagyobb értékünk.




9 views0 comments

Comments

Rated 0 out of 5 stars.
No ratings yet

Add a rating
bottom of page