Miért van szükség saját Dél-szlovákiai Fejlesztési Indexre?
- kozvelemeny.sk

- jún. 23.
- 2 perc olvasás
A GDP nem mutatja meg Dél-Szlovákia valódi állapotát

Bevezető
Dél-Szlovákia fejlesztéséről szóló vitákban rendszeresen előkerülnek olyan mutatók, mint:
GDP,
munkanélküliség,
átlagbér,
beruházási volumen.
Ezek fontos mutatók, de önmagukban alkalmatlanok a térség valós állapotának leírására.
A stratégia egyik legfontosabb tanulsága, hogy a dél-szlovákiai járások fejlődését nem egyetlen tényező határozza meg, hanem több egymással összefüggő rendszer:
demográfia,
gazdaság,
oktatás,
intézményi kapacitás,
társadalmi kohézió.
Jelenleg nincs olyan mutató, amely ezeket egyszerre képes lenne mérni.
A jelenlegi probléma
Ma előfordulhat, hogy két járás hasonló GDP-t vagy bérszintet mutat, miközben teljesen eltérő jövő előtt áll.
Példa:
Járás A
növekvő lakosság
fiatal korstruktúra
pozitív migráció
stabil iskolarendszer
Járás B
csökkenő lakosság
gyors elöregedés
negatív migráció
fogyó gyermeklétszám
A hagyományos gazdasági mutatók alapján akár hasonló fejlettségűnek is tűnhetnek.
Valójában azonban teljesen más fejlődési pályán mozognak.

A stratégia valójában már tartalmazza az index alapjait
Az általunk kidolgozott dokumentum külön fejezetekben vizsgálja:
Demográfia
népességváltozás
migráció
eltartottsági ráta
öregedési index
medián életkor
Gazdaság
foglalkoztatás
bérek
vállalkozási aktivitás
termelékenység
Oktatás
óvodai hálózat
iskolaválasztás
tanulói létszámok
továbbtanulási mutatók
Társadalmi és intézményi mutatók
önkormányzati kapacitás
civil aktivitás
fejlesztési potenciál
A következő logikus lépés ezek összevonása lenne egy egységes fejlesztési mutatóba.

Mi lenne a Dél-szlovákiai Fejlesztési Index?
A DFI (Dél-szlovákiai Fejlesztési Index) egy összetett mutató lenne, amely évente rangsorolná a járásokat.
1. pillér – Demográfia (30%)
A stratégia alapján ez a legfontosabb hosszú távú mutató.
Mérhető elemek:
népességváltozás
migrációs egyenleg
öregedési index
medián életkor
eltartottsági ráta
2. pillér – Gazdaság (30%)
Mérhető elemek:
nettó bér
foglalkoztatottság
vállalkozássűrűség
termelékenység
3. pillér – Oktatás (20%)
Mérhető elemek:
magyar iskolaválasztási arány
óvodai lefedettség
középiskolai továbbtanulás
4. pillér – Intézményi kapacitás (10%)
Mérhető elemek:
pályázati aktivitás
lehívott támogatások
önkormányzati teljesítmény
5. pillér – Társadalmi kohézió (10%)
Mérhető elemek:
civil aktivitás
közösségi részvétel
társadalmi tőke
Mit mutatna az index?
Nemcsak azt, hogy egy járás hol tart. Hanem azt is, hogy merre halad. Ez a legfontosabb különbség.
Példa:
Érsekújvár
magas öregedési index (153,4)
jelentős természetes fogyás (-15 208 fő)
népességvesztés (-10,6%)
Szenc
népességnövekedés (+103,6%)
erős migrációs többlet (+44 257 fő)
alacsony öregedési index (59,9)
A két járás között a különbséget ma több külön táblázatból kell kiolvasni. Az index ezt egyetlen mutatóban jelenítené meg.

Milyen járási rangsor alakulna ki?
A jelenlegi adatok alapján valószínűleg három csoport rajzolódna ki.
Fejlődő járások
Szenc
Kassa-vidék
Dunaszerdahely
Galánta
Stabil, de kihívásokkal küzdő járások
Nyitra
Komárom
Vágsellye
Losonc
Kritikus helyzetű járások
Érsekújvár
Nagykürtös
Léva
Rozsnyó
Nagyrőce
Miért lenne fontos a döntéshozók számára?
Ma a fejlesztési források jelentős része:
politikai alku,
adminisztratív logika,
történeti beidegződés
alapján oszlik el.
Egy objektív index:
összehasonlíthatóvá tenné a járásokat,
azonosítaná a veszélyzónákat,
mérhetővé tenné a fejlesztések eredményességét.




Hozzászólások