Mert a Föld forog, és vele a politika is változik?
Melyek az aktuális töréspontok, melyek megosztják az embereket, illetve mi van jobbra vagy balra?
Nyilvánvalóan az emberek többsége középről néz a világra és a benne zajló társadalmi folyamatokra. Egyénenként változhat, amit jobbra, illetve balra látunk, ahogy az is, mit tartunk szélsőségesnek. Már az ókori görögök is tudták, hogy a Föld alakja közelít a gömbhöz, Kopernikusz (1473–1543), Galilei (1564–1642) és tudóstársaik azt is megállapították, hogy a Nap körül kering, további bolygókkal együtt.
Ugyancsak nagy jelentősége van a kornak is, ezzel kapcsolatos a Sir Winston Churchillnak tulajdonított híres mondat: „ha húszévesen nem vagy liberális, nincs szíved, ha negyvenévesen nem vagy konzervatív, nincs eszed”.
A politikai ideológiákat gyakran ballról jobbra haladva így emlegetik: kommunizmus, szocializmus, liberalizmus, konzervativizmus, fasizmus. Ez is gyakran vitatott, a mailiberalizmus jellemzői egészen mások, mint abban a reformkorban, amelynek kicsúcsosodása az 1848/49 időszak volt. Ez természetesen más ideológiák esetében is így van.
És ugyancsak fontos, hogy mik a fő töréspontok, mik azok a társadalmi kérdések, amelyek leginkább foglalkoztatják az embereket. Ezek nyilván helytől és időtől függően szinténváltoznak. Nézzünk egy konkrét példát a közelmúltból, a rendszerváltozás előtti és utáni éveket. 1989 előtt a szabadság, illetve annak hiánya foglalkoztatta az ún. „szovjet-blokkban”élőket, míg a többi európai országban inkább a gazdasági és a biztonságpolitikai kérdések voltak túlsúlyban, hiszen a „nyugatiak” addig is szabadon utazhattak, ha a pénztárcájukengedte.
Ilyen körülmények között a liberális jelzőhöz az ún. „keleti országokban” akkor leginkább a szabad utazás lehetősége és a más világnézetet vallókkal szembeni tolerancia párosult. Maez a tolerancia a különböző szexuális jogokért vívott küzdelemként is jelentkezik, van, amikor a nemzeti és a keresztény értékek rovására – a „klasszikus baloldalhoz” közelítve. Liberális volt akkor (1990-ben) a szlovákiai győztes Nyilvánosság az Erőszak Ellen mozgalom, de a Duray Miklós vezette Együttélés is. Magyarországon a Fidesz is korábban a Liberális Internacionálé nemzetközi pártcsalád tagja volt. Magyarországon egyébként az első szabad választásokon a nemzeti és konzervatív értékeket felvállaló Magyar Demokrata Fórum győzött, ők pártként ma már nem működnek, a Fidesznél pedig a nemzet került a középpontba.
2004 óta az Európai Unió tagjaként figyeljük az aktuális történéseket, amelyről azóta többször is bebizonyosodott, hogy az sem „fenékig tejfel”. Ennek legmarkánsabb jele kétségkívül a britek (azaz az Egyesült Királyság) 2020-as kiválása az európai közösségből, de említhetjük például a gazdasági válságokat és a tagországok szuverenitása elleni lépéseket is.
Tavaly eljutottunk oda, hogy ismét háború zajlik Európában, és a béke óhaja időszerű. Ennek elérésének módja ismét megosztja az embereket – az Európai Unión belül is. Ilyenkor jó emlékeztetni arra, amit az Európai Parlamentben oly büszkén emlegetnek az oda látogatók számára, azaz, hogy mi mind Nobel-díjasok vagyunk! Ugyanis 2012-ben az Európai Unió kapta a Nobel-békedíjat, mégpedig azért, mert hat évtizeden át járult hozzá a béke, a demokrácia és az emberi jogok előmozdításához.
Hát tessék ehhez méltón cselekedni a következő hatvan évben is!
Comentários