Ki tartja el Dél-Szlovákiát?

Az öregedő társadalom gazdasági következményei

A kérdés jelentése, hogy hány aktív korú ember tart el hány inaktív embert. A dél-szlovákiai járások előtt álló legnagyobb kihívás nem feltétlenül a lakosságszám csökkenése. Sokkal inkább az aktív és inaktív népesség arányának romlása.

A stratégia adatai szerint az elmúlt évtizedekben:

• nőtt az idősek aránya,

• csökkent a munkaképes korú lakosság aránya,

• romlottak az eltartottsági mutatók,

• emelkedett az öregedési index.

Ennek következményei már ma is érzékelhetők a munkaerőpiacon, az egészségügyben és az önkormányzati rendszerek működésében.

Mit jelent az eltartottsági ráta?

Egyszerűen fogalmazva:

100 aktív korú lakosra hány gyermek és időskorú jut. Minél magasabb ez az érték:

• annál nagyobb a nyugdíjrendszer terhelése,

• annál nagyobb az egészségügyi igény,

• annál kisebb a gazdaság növekedési potenciálja.

Az öregedés új szakasza

1996-ban a legtöbb járásban még a gyermekkorúak száma haladta meg az idősek számát.

2022-re ez megfordult.

A dél-szlovákiai átlagos öregedési index:

• 1996: 56,97

• 2011: 84,40

• 2022: 113,16

Ez azt jelenti, hogy ma már több időskorú él a térségben, mint gyermek.

A legkritikusabb járások

A legmagasabb öregedési index:

Hely	Járás	Öregedési index
1	Érsekújvár	153,4
2	Komárom	149,0
3	Léva	141,8
4	Nagykürtös	135,5
5	Vágsellye	130,3
6	Nyitra	123,7
7	Galánta	123,0
8	Dunaszerdahely	116,8
...	...	...
15	Kassa-vidék	67,6
16	Szenc	59,9

Ez azt jelenti, hogy ezekben a járásokban 100 gyermekre már 130–150 időskorú jut.

Értelmezés: A két szélsőérték között közel háromszoros különbség van.

Vagyis nem egyszerűen öregszik Dél-Szlovákia. Három különböző demográfiai világ létezik.

A rejtett munkaerőpiaci probléma

Az öregedés nem csak szociális kérdés. Munkaerőpiaci kérdés is.

A következő 10–15 évben:

• tömeges nyugdíjba vonulás várható,

• csökken a munkaképes korú népesség,

• nő a szakképzett munkaerő hiánya.

A kérdés egyre kevésbé az lesz, hogy van-e munkahely. A kérdés az lesz: lesz-e elegendő munkavállaló.

Az önkormányzatok új kihívása

A népesség öregedése jelentősen átalakítja a helyi szolgáltatások iránti igényt.

Nő az igény:

• egészségügyi ellátásra,

• szociális szolgáltatásokra,

• idősgondozásra.

  
  

Közben csökken:

• az iskoláskorú gyermekek száma,

• a helyi adóalap,

• a munkaképes lakosság.

Ez kettős nyomást helyez az önkormányzatokra.

Fő következtetés

A dél-szlovákiai térség hosszú távú versenyképességét nem elsősorban a beruházások vagy a támogatások fogják meghatározni. Hanem az, hogy képes lesz-e fenntartani elegendő aktív korú népességet. A következő két évtized egyik legfontosabb kérdése ezért nem a gazdasági növekedés lesz önmagában, hanem az aktív és inaktív népesség közötti egyensúly megőrzése.

A dél-szlovákiai térség legnagyobb demográfiai kihívása már nem a népességfogyás önmagában. A valódi probléma az, hogy a történelmi magyar központok jelentős részében gyorsabban öregszik a társadalom, mint ahogy a gazdaság és az intézményrendszer képes alkalmazkodni hozzá.