Összeállította: Oriskó Norbert
Fotó: Oriskó Norbert
Az 1989-es rendszerváltozás óta Szlovákiában eddig tízszer tartottak parlamenti választást, az első
kettőt még Csehszlovákia létezésének idején. A tíz választás után felállt parlament négyszer nem tudta kitölteni a teljes választási megbízatást, ás a kormányválságok előrehozott választásokat eredményeztek.
Így lesz ez legközelebb, alig fél év múlva, 2023. szeptember 30-án is.
Olyan időszakban történik mindez, amikor a felvidéki magyarságnak nincs csoportos képviselete a
parlamentben (a Magyar Közösségi Összefogás 2020-ban 3,9%-ot kapott, a Most-Híd 2,05%-ot),
ugyanakkor néhány magyar képviselő szlovák pártok listáján szerzett mandátumot.
Az MKP, a Most-Híd és az Összefogás időközben egyesült, és létrejött a Szövetség. Elvileg esély van a minél szélesebb magyar összefogásra. A következőkben áttekintjük az előző tíz választást felvidéki magyar szempontból, azaz a főleg magyar szavazatokat megcélzó politikai szubjektumok milyen eredményt értek el a parlamenti választásokon.
1990. június 8–9.
Az első szabad választásokat két éves választási időszakra írták ki.
A választási részvétel nagyon magas volt: 95,39%
A rendszerváltozás után három magyar politikai szubjektum alakult, az Együttélés és a Magyar
Kereszténydemokrata Mozgalom (MKDM) koalícióban indult, és 292 636 szavazatot kapott (8,66%). A 150 tagú szlovák parlamentbe 14 ellenzéki képviselőjük jutott be.
A Független Magyar Kezdeményezés jelöltjei a választásokat később megnyerő Nyilvánosság az
Erőszak Ellen mozgalom listáján indultak, így nem lehet pontosan tudni szavazataik számát (a
becslések 50–100 ezer szavazat között mozognak). A szlovák parlamentben 4 kormánypárti
képviselőjük volt.
1992. június 5–6.
Választási részvétel: 84,2%
Nem volt felvidéki magyar egység. Időközben megalakult a Magyar Néppárt is, amely az Együttélés és a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom koalíció választási listáján indult. A koalíció 228 885 szavazatot (7,42%) kapott, ismét 14 képviselő jutott a törvényhozásba, majd ellenzékben politizáltak.
A Független Magyar Kezdeményezés nevet változtatott, a Magyar Polgári Párt (MPP) szavazatai még a bejutási küszöb felét sem érték el, 70 689 szavazattal (2,29%) parlamenten kívüli párt lettek.
A kormány megbukott, előrehozott választásokat írtak ki.
1994. szeptember 30 – október 1.
Választási részvétel: 75,65%
Teles volt a magyar egység – bár egyelőre még csak koalícióban! Az Együttélés, az MKDM és az MPP alkotta Magyar Koalíció 292 936 szavazatot (10,18%) kapott, 17 képviselővel az ellenzékben
politizáltak.
1998. szeptember 25–26.
Választási részvétel: 84,24%
A választások előtt az Együttélés, az MKDM és az MPP egységes párttá alakult, Magyar Koalíció
Pártjaként (MKP) több szavazatot szerzett, mint korábban az elődpártok összesen, 306 623 szavazat (9,12%) után 15 képviselőjük jutott a törvényhozásba. Az MKP kormánypárt lett.
Ugyanakkor nem volt teljes a magyar egység, miután a Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és a Jólétért is indult a választásokon, de csak 6 587 szavazatot (0,19%) kapott.
2002. szeptember 20–21.
Választási részvétel: 70,06%
Teljes volt a magyar egység, a Magyar Koalíció Pártja több szavazatot szerzett, mint korábban. A
321 069 voks (11,16%) ismét 20 parlamenti mandátumot eredményezett, ugyancsak kormányzati
pozícióban. Azonban néhány hónappal korábban fejezte be a kormány a működését, ismét
előrehozott választásokat írtak ki.
2006. június 17.
Választási részvétel: 54,67%
Ismét teljes volt a magyar egység. Az MKP 269 111 szavazatot kapott (11,68%). Húsz képviselővel az ellenzékben politizált.
2010. június 12.
Választási részvétel: 58,83%
Az MKP-ban 2009-ben pártszakadás történt, megalakult a Most-Híd vegyespárt.
Az MKP 109 638 szavazatot (4,33%) kapott, és parlamenten kívüli párt lett.
A Most-Híd 205 538 voksa (8,12%) 14 parlamenti mandátumot jelentett (nem mind magyarok), és
kormánypárt lettek, de a kormány még a választási ciklus feléig sem bírta, megbukott, és
Szlovákiában harmadszor írtak ki előrehozott választásokat.
2012. március 10.
Választási részvétel: 59,11%
Az MKP 109 483 (4,28%) szavazattal a parlamenten kívül maradt.
A Most-Híd 176 088 (6,89%) szavazatával 13 parlamenti mandátumot szerzett, de ellenzékbe került.
2016. március 5.
Választási részvétel: 59,82%
Az MKP-ban névváltozás történt, a Magyar Közösség Pártja (a rövidítés maradt) 105 495 szavazatot kapott (4,04%), ismét parlamenten kívül maradt.
A Most-Híd 169 593 szavazatot (6,50%) kapott, 11 képviselővel kormánypárt lett.
Az időközben megalakult Magyar Kereszténydemokrata Szövetség 2 426 szavazattal (0,09%) végzett a választáson.
2020. február 29.
Választási részvétel: 65,80%
A Magyar Közösségi Összefogás választási párt (ennek része volt az MKP, a Magyar Fórum és az
Összefogás is) 112 662 szavazatot (3,90%) kapott, nem jutott a parlamentbe.
Parlamenten kívül került a Most-Híd, 59 174 (2,05%) szavazatot kapott.
Ismét megbukott a kormány, Szlovákia történetében negyedik alkalommal tartanak előrehozott
választásokat.
2023. szeptember 30.
???
Összeállította: Oriskó Norbert
Comments